Egy kis Második Világháborús kezdéssel egyszerűen felkeltik az érdeklődésünket máris az első pályán. A hírek igazak voltak, a sztorit egy rövid öldökléssel kezdjük (még nem Preston bőrében) egy Japán szigeten, ahol egy tudós kiszabadítása a feladatunk. A pálya elég rövidre sikeredett, és különösebb kihívást nem is jelent, talán a COD rajongók kedvéért kerülhetett bele :). Egyébként kicsit elképedtem a kezdő intrón, ahol bár valszeg korom sötét volt, de a japán őrjárat még süket is lehetett, hogynem vett észre két motorcsónakot alattuk elsuhanni. Még a küldetésünk célja se derül ki nagyon. Az biztos, hogy titkos fegyver, és nagyot durran, ha megpiszkálják.

És egy éles váltással máris találkozunk a mi kis csapatunkkal, amely ugyan olyan vicces mint az előző részben, csak úgy szárnyalnak az vérszívások. Preston Marlowe, Terrence Sweetwater, George Gordon Haggard,  Samuel D. Redford újra egy bevetésen.

A téli környezet ismerős lehet a bétatesztelésben részt vett játékosoknak. Egyedüli zavaró a folyamatos hó át fúvások tönk elege, egyszerűen se az FPS -nek nem tesz jót, se az idegrendszernek. Egy küldetésen találkozunk ismételten kicsiny csapatunkkal, azonban ahogy az első részben történt, megint rossz kamiont lopnak el, és egy különleges fegyvert tartalmazó rakományra bukkannak. Be kell valljam a pályán az autós üldözés kissé szivatósra sikeredett, középső fokon vagy négyszer újra kellett próbáljam, mert valahogy mindig sikerült belőniük de nem értettem mitől függ, hogy most épp eltalálnak vagy sem a platón.

A misszió természetesen sikerült, csapatunkat összekaparják és a felettesünk máris eligazít minket. Egy utolsó küldetést szán nekünk és üdvözöl a „különleges tevékenységek csoportjában". Bíztató, irány Bolívia egy pendrájvval és egy kicsit hibbant helikopter pilótával.

A küldetésünk egy hadi fogoly (Ahuire) kiszabadítása, de legfőképp kihallgatása a pendrájvra rámásolt képekről. A dzsungel egyszerűen gyönyörűre sikeredett, talán a Crysyben láthattunk hasonló map- ot. Végigszenvedve magunkat a tudósból sikerül kiszedni, hogy mi is ez a bizonyos nem létező fegyver. A pályán található egy rész, melyet hihetetlenül durván szaggat, azonban szerencsére nem egy jelentős szakasza a missziónknak, így elviselhető (egy csónakkal kell pár kiló métert megtenni.). Egy kicsit furán jön ki, hogyha egy ellenfél elbujdokol, meg kell keresnünk, mert nem visz tovább a játék, nem jön az új scene. A sniperes rész jól meg van oldva, csak dörrenésre süssétek el a fegyvert. Túl sok nehézséget nem okozott a  pálya, itt először kell használjuk az aknavetőt, ugyanis megjelenik egy tank a végkifejlet előtt. A túszul ejtett emberünk újabb küldetésre invitál minket, és újra a kissé bolond helikopter pilótánk kezébe adjuk az életünket.

És újra vissza egy havas pályára a helyszín, a küldetésünk egy szatellit levadászása. Egy kis összetűzés után sikerül leszednünk az égről azt a bizonyos műholdat, és a fekete dobozát kell megszereznünk. Folyamatos ellenállásba ütközünk, és sor kerül egy autós üldözésre is, mely ugyancsak kissé be tudja szaggatni a gépünket, sőt az iszonyat füstben és felkavart hóviharban szinte semmit nem látni. Na ez a rész annyira nem mondható élvezetesnek, inkább idegesítőnek, főleg akkora, amikor simán leszaladunk a szakadékba, mert semmit nem látunk és kezdhetjük a mentéstől újra. Persze a kis fekete dobozkát nem adják olyan könnyen, még egy helikoptert is le kell vadászni egy RPG -vel, ami mindenhová lő csak oda nem ahová kéne. Jól magunkra hagynak a bajtársak, egyedül kell megküzdenünk a már megszerzett fekete dobozzal (ami piros) a hóviharban az ellenséggel. És ismételten egy idegesítő pályarészhez érkezünk, melyet lehet, párszor újra kell kezdenünk, ugyanis főhősünk nagyon fázik, és egyre rosszabbul céloz, ha nem kap valami fincsi meleget. Tehát érdemes házakba betérnünk, vagy hordókat robbantgatnunk, hogy ne fagyjunk halálra. Vicces pálya rész az biztos! A pálya végén újra találkozunk a csapattársakkal, és kiderül, mi is az a titkos fegyver, amire bukkantunk. És az is kiderül, ki a szülőatyja. Bár a küldetésünket hivatalosan itt fejeztük volna be, mégis a rosszcsapat az utolsó utáni küldetésére újra összeáll természetesen csakis a haza kedvéért.

Irány Chille. Egy kis tankos romantikus harccal kezdjük a tényleg lenyűgöző pályát. Talán ez eddig a legszebb és leghangulatosabb környezet. Meg tanuljuk használni a multiban is hasznos UAV szerkezetet, és elsajátítjuk légi erősítést kérés csínját-bínját, mely az előző részhez hasonlóan egy távcső segítségével működik. Egy katonából sikerül Haggardnak kihúzni, hol rejtőzik Kirilenko. Így folytatjuk utunkat egy humvee konvojjal. Természetesen miért is ne várnának mindenhol RPG -sek, úgyhogy nyugodtan támaszkodjunk a tüzelés gombra és adjuk neki ami a csövön kifér. Érdekes mód nem hevülnek túl a fegyverek, tehát lehet adagolni az áldást egészen az epilepsziás roham kialakulásáig. A pálya végén sikerül elkapnunk Kirilenkot, akitől megszerzünk egy papírt, és máris adott a sztori folytatása, irány a sivatag.

Bravúrosan megszerzünk egy jeepet, ne mulasszuk el a vezetőjét finoman hátba simogatni egy tölténnyel. Egy kommunikációs pontot elérve három irányba indulhatunk tovább, balra indulva egy elég erős helikopter vadászatot kell véghez vinni, azt kell mondjam elég szívós része ez a játéknak, elég nehéz leszedni két folyamatosan alázó vadász helikoptert TOW -val és RPG vel. Laza agyvérzés UTÁN Sweetyt hátrahagyva indulunk a következő comm pontig. Ugyancsak a végén egy helikoptert kell lekergetni az égből. Ez az indulástól számított jobb oldali comm pont. Itt érdemes még az odaérkezésünkkor egy rakétával megkínálni a helit, így a végén csak egy kell majd bele.
Az utolsó comm állomáshoz már csak ketten megyünk Haggarddalal, ahol egy totális sniper fergetegre lelünk, szépen le kell őket szedegetni, majd az utolsó comm station után már csak nekünk kell aktiválni a navigációs rendszert és máris megtudjuk hová rejtették el azt a bizonyos dolgot amit keresünk.
Az Actama Desert -ben valahol egy hajó törzsében bukkanunk rá egy naplóra, melyből érdekes dolgokat olvasunk ki, amelyek magyarázatra szorulnak. Megtaláljuk az egyik elveszett töltetet is, így ezeket vissza akarjuk juttatni és ki akarjuk kérdezni tudós barátunkat.

Útközben helikopterünket találat éri és majdnem elveszítjük a bizonyítékot. Azonban hős módjára utána vetődünk, és egy kis ejtőernyőzést követően folytatjuk utunkat. Immáron gyalog szál pisztollyal. De nem kell kétségbe esni, mire akcióra kerül a sor teljes arzenált kapunk.
Egy kis harc után újra összeáll a csapat, azonban megszegik a parancsukat, ugyanis nekiesnek a fogságba esett pilóta mentőakciójának. A parancs a titkos fegyver visszajuttatása lett volna. A történet itt egy kicsit kiszámítható volt, ugyanis az első részben már valami hasonló szituációba keveredtek bele.
Nem lesz túl nehéz dolgunk, viszonylag gyorsan eljutunk pilótánkig, akitől megkapjuk az infót, hogy hol található egy helikopter, amivel elmenekülhetünk. Megszerzésével indulhatunk is, hogy találkozzunk Aguire -al akitől a magyarázatot várjuk a talált dokumentumokra. Útközben még két vadász helikopter feltart minket, azok kilövéséhez ajánlom a sensitivity felhúzását, mert lassú egérrel képtelenség ellőni őket.
És eljön a várva várt pillanat, fény derül az árulásra, kiderül ki az az Aguire, és mi köze van Krilenko -hoz, vagy egyáltalán mi köze van az 1943 -as művelethez, mellyel kezdődik a történet. zsír!
Mi megmenekülünk, de hippi pilótánkat apró cafatokra szedik egy RPG vel.

Lehallgatva egy ellenséges katonát, kiderül, hogy Krilenko egy öbölbe menekült ahol egy hajó várja. A Dzsungelből kiérve egy bodega város képe rajzolódik fel, mely egyszerűen ugyancsak lenyűgöző, főleg a háttérrel együtt, melyben egy kiégett város látható.
Az ellenség menekülőre fogja, az ok nem más, minthogy egy légi támogatást kapnak, na most jött el az akcióban szaggatás kora, nem elég, hogy 500 bodegaházat rajzol a videó kártya, de azok hullnak darabokra az erős gránátesőben, és közben a portól semmit nem lehet látni. Nice!
Egy szívós részt azért beletettek ide is, méghozzá egy kis csatornába beugorva egy lángoló teherautó szalad felénk, nincs hová bújni! Vagy mégis van? Nézzünk a talpunk alá!

Eztán elérkezünk egy olyan részhez, melyet már bemutató videókból láthattunk, sokan New Yorkra tippeltek, pedig nem az. Azonban először találkozunk a titkos fegyver pusztításával, melyet egy repülő gépen helyeztek el (igazából másodszorra, mert a Japán szigeten ugyan így sült el a fegyó). A fülesem majd szétszakadt a robbanás effektől. Poén.
Csapattársaink már majdnem feladják, és elkezdenek picsogni, de nincs értelme hisz a haza az első, és folytatjuk utunkat négyen a B-Company -ban.

A titkos fegyvert hordozó gép nekilendül, így nincs mit tenni, sietni kell, hogy jegyet váltsunk rá.. A kerekeken felmászva máris a repülő testében találjuk magunkat, ami ki tudja merre tart éppen.

Bár nem egészen értettem hová dobtuk el a fegyvereinket, legalább egy pisztolyt megtarthattunk volna, de nem is feszegetem eme kérdést, lényegében egy késsel kezdünk az alsó raktérben, de nem kell aggódni, az első késelésünk után máris hozzájutunk egy fegyóhoz.
Egy kicsit beljebb haladva a gép testében végre megláthatjuk a titkos fegyvert.
De el van zárva, így hogy fogjuk megsemmisíteni? Ohh nem téma, egy kis C4 kell ide. Krilenko persze jól elbújt, és csapdába csalt minket, de arra nem számított, hogy szépen lerobbantjuk a kis játékszerét.
Mindenki menekülőre fogja a repülőből, persze az ejtőernyőért még meg kell küzdenünk. De ha jól csináljuk és megy a célkereszt nélküli lövöldözés, megszerezhetjük magunknak esés közben.



Végül texas ban érünk földet, aminek kicsiny csapatunk nagyon örül. Haggard kezd örülni, hogy végre jöhet a jól kiérdemelt nyugdíj. Vagy mégsem? Ugyanis a parancsnokunk elkergeti gyorsan az örömfelhőket, az oroszok készülnek valamire Alaszkában.
Ezt még folytatni kell...

Küldetések:
Operation Aurora, Cold War, Heart of Darkness, Upriver, Crack the sky, Snowblind , Heavy Metal, High value Target, Sangre Del Toro, No one gets left behind, Zero dark thirty, Force multiplier, Airborne

Végül pár screenshot időrendben: